Bronzkori élettörténetek Magyarországon (Kr. e. 3–-2. évezred)

Hereditas Archaeologica Hungariae

Budapest, Archaeolingua, 2025
Puhakötés / Paper book
208 oldal, színes illusztrációkkal / 208 pages with colored images

A régészeti kutatás az eddigi, másfélszáz évében elsősorban a fennmaradt leletek, például ékszerek, fegyverek, és más használati tárgyak vizsgálatából vonhatott le következtetéseket az őskorban élt emberek életéről, hiszen erről az időszakról nem állnak rendelkezésre írott források. Ezért különleges lehetőség, hogy a modern régészet a természettudományok számos ágának 21. századi módszerei segítségével kibővítheti a múltbéli eseményekre és emberekre vonatkozó ismereteket. A különböző diszciplínák szoros együttműködése nyomán új tudományágak jöttek létre. Ilyen a biorégészet, amely sok szempontból a bűnügyi helyszínelők munkájához hasonlít, és legfontosabb forrását ugyanúgy az emberi maradványok jelentik. E kutatások a viselkedéstudományi, környezeti és társadalmi szempontokkal kiegészítve bioszociális régészeti elemzésre is lehetőséget adnak. Mindennek köszönhetően nem pusztán a csontváz, hanem az egykori ember válhat vizsgálataink alanyává.
A kötet ezt a megközelítést alkalmazva – a megszokott „madártávlat” helyett mintegy mikroszkóp alá helyezve a történelmet – igyekszik közelebb hozni a mai Olvasóhoz a Kárpát-medencében közel kétezer évig tartó bronzkor első felének időszakát. A Kr. e. 2500–1500 közötti ezer év egyéni mikrotörténeteiből megismerhetjük, kik voltak, és milyen körülmények között éltek a trójai háború korát megelőzően, négy ezer évvel ezelőtt hazánkban letelepedett közösségek, akik a nagy piramisok fáraóinak és a minoszi Kréta palotáiban lakó uralkodóknak voltak a kortársai.